Na hát kezdem is az elején. Hűvös márciusi nap volt, tesóimmal laktam egy kis terráriumban egy pláza közepén. Nem volt különösebben rossz életem de olyan jó sem. Sokféle állatka volt a kereskedésben aranyosak bájosak ezért az emberek  nagy része rajtunk patkányokon egyszerűen átsiklik. De ezen a napon egy alacsony vörös hajú vékony lány toppant be célirányosan a mi lakosztályunk felé. Nem húzta a száját, nem finnyáskodott szimpatikus volt ezért közelebb mentem, mintha csak erre várt volna rám bökött: Ő kell! Kicsit megijedtem, mivel azonnal kikaptak a tesoktól, beraktak egy kis dobozba egy marék forgáccsal és innentől sötétség. Zötykölődtem, sírtam, és fáztam. Aztán egyszer csak nyílt a doboz teteje és kaptam egy fekete ujjas valamit amit eddig a leendő gazdi kezén láttam, belebújtam bár még féltem már nem fáztam ez is valami. Innentől megint sötétség. Megint doboznyitás meleg kis szobában voltam, kimásztam  a dobozból, az első amit megláttam egy hatalmas 3 emeletes ketrec!! tele játékkal!! csak néztem vajon ki lakik ott? A lány (nevezzük Cselének a haja miatt) észrevette, hogy előmerészkedtem megsimogatott és közelebb vitt a ketrechez: Tessék ez a tied. Az enyém? Mármint az egész? Hirtelen azt sem tudtam merre menjek. Úgy érzem jó helyem lesz itt.